Magyarországon minden évben több mint 1000 nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, és közel 400-an veszítik el életüket miatta. Ez a betegség sajnos a fiatalokat is veszélyezteti, a 45 éven aluli nők körében ez a második leggyakoribb rák.

A méhnyak rosszindulatú daganatának kialakulásában nagy szerepet játszik az úgy nevezett human papillomavírus (HPV). A HPV vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, és ezt követően előfordulhat, hogy elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ez az úgy nevezett rákmegelőző állapot, de szerencsére akár 5-10-15 év is eltelhet a rosszindulatú daganat kialakulásáig. A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. A nők 80%-a megfertőződik HPV-vel legalább egyszer élete során és a legtöbben nem is tudnak róla.

A méhnyakrák védőoltással és rendszeres szűréssel (cytológia és HPV-szűrés) ma már megelőzhető. Azonban fontos tudni, hogy a védőoltás nem helyettesíti a rendszeres méhnyakszűrést. A nőgyógyászati szűrővizsgálat nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni, tehát rendszeres szűrés mellett – a betegség lassú kifejlődésének is köszönhetően – a kóros elváltozás még időben felfedezhető. Az időben diagnosztizált méhnyakrák pedig jó eséllyel gyógyítható, és a betegség késői stádiumában, kiújulásában is van kezelési lehetőség. A védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.

Nőgyógyászati szakrendelésünkről erre a linkre kattintva olvashat.