Az emberi védekező (immun) rendszer egy finoman hangolt, jól működő és többszörösen túlbiztosított rendszer, melynek feladata, hogy eldöntse az emberi szervezetben előforduló vagy abba bekerülő szerkezetekről, hogy saját-e vagy idegen, illetve, hogy tolerálni kell-e vagy elpusztítani.

Ez a szigorúan szabályozott folyamat egyes esetekben nem működik megfelelően és a szervezet a saját elemei ellen fordul, mintha azok valamely behatolók lennének (autoimmunitás). A fertőzések elleni egészséges immunválasz (gyulladás, láz) nagy előnye, hogy gyógyulást követően a folyamat leáll, azonban az autoimmun betegségek során a saját célpontok folyamatosan jelen vannak a szervezetben, így a gyulladás folyamatosan, sőt erősödő jelleggel van jelen, mely a célpontként tévesen megjelölt szerv (pl. pajzsmirigy), vagy rosszabb esetben szervrendszerek (érrendszer, vizelet kiválasztó rendszer stb.) pusztulását okozhatja. A legtöbb autoimmun betegség már kezelhető, típustól és súlyosságtól függően gyengébb vagy erőteljesebb gyógyszeres kezeléssel.

Kulcskérdés a gyors felismerés, mert a szervek funkciója csak akkor nyerhető vissza, ha még a szervkárosodás előtt részesül a beteg kezelésben. Néha az immunbetegségek hirtelen, teljes erővel lépnek fel, de a legtöbb esetben a betegség kialakulás fokozatos, vannak előjelek, tünetek, melyek a súlyos formákat akár 5-7 évvel megelőzhetik. Ebben a stádiumban a beteg minimális gyógyszeres kezeléssel, vagy csak életmódbeli tanácsokkal (D-vitamin célérték elérése, provokáló gyógyszerek elhagyása, védőoltások, UV-fényvédelem) panaszmentessé tehető, sőt az esetek 25%-ban az immunjelenségek megszűnnek. Amikor az autoimmun betegség már kialakult, teljes gyógyulás nem lehetséges.

Melyek azok az előjelek, amik a háttérben szunnyadó immunbetegségre hívhatják fel a figyelmet? Visszatérő, megmagyarázhatatlan hőemelkedések, fogyás, kezek kisízületeinek sajgása, esetleg reggeli merevsége. A kéz és/vagy a lábujjak ellilulása, hűvössé válása majd elfehéredése, különösen ha az elfehéredés csak néhány ujjon jön létre egyidőben. Körömágyak körüli bevérzések megjelenése. Szem és szájszáradás, nyaki nyirokcsomó duzzanat vagy nyálmirigy duzzanat. Fokozott UV érzékenység (minimális napfény hatására leégés-szerű, vagy hólyagos bőrjelenség). Az ujjak bőrének duzzanata, szájüregben visszatérően (évente több mint 3x) jelentkező nyálkahártya fekélyek. Különösebb ok nélkül, fiatal korban kialakuló vénás vagy verőeres trombózisok. Izomfájdalom, izomgyengeség, nyelészavar. Tüdőgyulladás nélkül többször előforduló mellhártya vagy szívburok gyulladás. Száraz köhögés, nehézlégzés, a terhelhetőség csökkenése (hirtelen). Visszatérő vetélések, főként a 10. terhességi hét után.

A fenti panaszok esetén kikérdezéssel, fizikális vizsgálattal és rutin szűrő laborvizsgálattal, esetleg röntgen, hasi ultrahang igénybevételével, valamint néhány szűrő jellegű, egyszerűbb immunológiai laborteszttel az immunológiai háttér kizárható vagy a gyanú megerősíthető. Amennyiben a gyanú fennáll, részletes kivizsgálás szükséges teljeskörű immunológiai rizikófelmérés céljából. A korán felismert és időben kezelt autoimmun betegségek kórjóslata sokkal kedvezőbb.