Az emberi immunitás csodálatosan összehangolt rendszerek együttműködéseként jön létre, melynek alapvető feladata, hogy felismerje és kiiktassa a veszélyt, betolakodót vagy a saját szervezet daganatosan elfajzott sejtjeit és megkülönböztesse őket az egészséges saját alkotóelemektől, melyeket védenie, tolerálnia kell.
Mi sem jobb példa erre, mint az új élet létrejöttének csodája. A fogantatás során létrejött embrió ugyanis félig anyai, félig idegen apai genetikát hordoz, így az anyai immunsejtek teljes joggal tekinthetnék parazitának, vírussal fertőzött sejtnek vagy daganatnak. A sejten belüli veszélyek elhárításáért felelős úgynevezett sejtes immunitás aktivitása jelenti a legfőbb veszélyt a megtermékenyített petesejtre.
Az embrió beágyazódása során az anyai vérben és szövetekben nagyon magas a progeszteron nevű női hormon szintje, mely közvetve az immunsejtekre is hat, szándékosan gyengítve a sejtes immunitást.
Visszatérő vetélések, illetve beágyazódási zavar hátterében számos egyéb faktor mellett immunológiai ok is állhat. Ez leggyakrabban a sejtes immunitást vezérlő és szabályozó fehérjék (Th1 citokinek) dominanciája, a méh nyálkahártyában található természetes ölősejtek (NK sejtek) fokozott vagy megváltozott működése, vagy egyéb saját szövetek ellen termelt antitestek jelenléte eredményez. Minden magzat elvesztése fájdalom és csalódás. A nem, vagy későn felismert immunológiai meddőség feleslegesen sok traumát okoz a gyermeket vállaló pároknak. A frusztráció okozta stressz pedig tovább csökkenti a siker esélyét.
A diagnózist meddőségi immunológiában jártas klinikai immunológus és allergológus szakorvos állíthatja fel. Ehhez a kórelőzmény alapos ismerete, a meddő pár mindkét tagjának célzott kikérdezése szükséges, mely legtöbbször egyidejűleg zajlik. Ezt követően vérvétel történik, mely során a fent részletezett kóros működés jeleit keressük. A meddőség kivizsgálása és kezelése csapatmunka. A klinikai immunológus minden esetben szoros együttműködésben dolgozik a páciensei nőgyógyászával, endokrinológusával, andrológusával.
Kortikoszteroidok, intravénás immunglobulin és intravénás lipid infúzió használatosak az immun-mediált meddőség kezelésében.
A kortikoszteroid olcsó, viszonylag hatékony gyógyszer, azonban terhességi megbetegedés esélyét növeli (terhességi magasvérnyomás és cukorbetegség, fokozott fertőzéshajlam), illetve egyes esetekben hatékonysága megkérdőjelezhető (sejtes citokin dominancia esetén például).
Intravénás immunglobulin (IVIG) terápiás költsége nagyon magas, ebben az indikációban csak egyedi méltányosság keretén belül támogatott, hatékonysága és terápiás spektruma meghaladja a kortikoszteroidét, de – figyelembe véve, hogy humán vérkészítményből állítják elő – átvihető fertőzések rizikója nem elhanyagolható (HIV, HCV).
Intravénás lipid emulziót (ILE) az IVIG-gel azonos hatékonyságúnak találták, terápiás költsége az utóbbinak töredéke, átvihető fertőzések kockázata nincsen. Mellékhatásként szója-, halolaj- és olivaolaj allergia léphet fel, illetve zsír túltelítettség szindróma, valamint igen ritkán fokozott vérzéshajlam. A ILE terápiát kiterjedten használják intenzív ellátásban és otthoni parenteralis táplálásban, ezért ezen készítmények biztonságosságával kapcsolatban a tapasztalat is nagyobb.
Az indikáció felállításához meddőségi immunológiai kivizsgálás szükséges.
- ILE indikált spontán fogantatás esetén visszatérő vetélések, beágyazódási zavar, kémiai terhesség, illetve védekezésmentes együttlétet követően sorozatosan negatív terhességi teszt esetén, amennyiben az előzetes nőgyógyászati, endokrinológiai és andrológiai kivizsgálás egyéb okot a meddőség hátterében nem talált.
- Indikálható asszisztált reprodukciós eljárások során is úgymint inszemináció, in vitro fertilizáció (lombik program).
ILE előfeltétele valamely igazolható immunológiai zavar megléte.
Ellenjavallatát képezi ismert szójafehérje, halfehérje, vagy olívabogyó allergia. Ennek kizárása érdekében legalábbis a szójafehérje és halfehérje érzékenységre utaló allergén specifikus IgE tesztet el kell végezni. Kórelőzményben szereplő, vagy aktuális súlyos véralvadási zavar (vérzékenység, visszatérő trombózisok) esetén sem javasolt. Jelentősen emelkedett vérzsír szint (szérum triglicerid 10 mmol/l felett legalább 12 órás éhezést követően levett vérmintából) is ellenjavallatot képez. Májbetegség (alkoholos vagy nem-alkoholos zsírmáj, májzsugor), laborban a SGOT és/vagy SGPT felső határérték háromszorosát meghaladó emelkedés esetén nem adható.
Ilyenkor az első adag a várható peteérés előtti napon, vagy legalábbis az ovuláció időpontjához lehető legközelebb adandó (menstruációs ciklus 12-14 napja). A második adag a peteérés utáni 8. napon. Amennyiben a terhesség megfogan, a pozitív terhességi teszt után 4 héttel, majd 8 héttel is javasolnak 1-1 adagot.
A első adag az embrió transzfer előtti napon, vagy aznap adandó, a második adag 8 nappal később. Pozitív terhességi teszt esetén azt 4 héttel, majd 8 héttel követi a harmadik vagy negyedik adag.
(Megjegyzés: egyes lombik központok szokták kérni egy úgynevezet “nulladik” infúzió beadását is, nevezetesen az embriótranszfer előtt egy héttel).
A lipid emulziót minden esetben infúziós laborban, nyugodt és békés körülmények között, folyamatos szakápolói felügyelet mellett kapják a potenciális kismamák. Stabil perifériás vénás kanül behelyezése történik lehetőleg az alkarba vagy a könyökhajlatba. Az infúzió 2,5 óra alatt csepeg le.
Előforduló nem súlyos mellékhatások a hőemelkedés, láz, enyhe/mérsékelt ízületi fájdalmak lehetnek, melyek tünetileg kezelhetőek, rövidtávon spontán is megszűnnek.
Az immunológiai meddőség ma már nem feltétlenül leküzdhetetlen akadály. Reméljük, hogy minél több egészséges kisbaba megszületéséhez tudunk majd hozzájárulni!
belgyógyász, immunológus, gasztroenterológus, allergológus főorvos