A kolonoszkópia, vagy vastagbéltükrözés egy endoszkópos vizsgálati módszer, amelyet a vastagbél vizsgálatára alkalmaznak. Segítségével pontos képet kaphatunk a vastagbél állapotáról, ezáltal felismerhetők és bizonyos esetekben kezelhetők a vastagbél betegségei.
A kolonoszkóp (egy hosszú, hajlékony cső) egy kamerát és fényforrást tartalmaz, amely segítségével láthatóvá válik a vastagbél belseje. Ezeket a képeket a készülék nagyítva továbbítja egy külső monitorra. A vizsgálat során egyszerűbb beavatkozások, mint például biopszia (kis csípővel történő mintavétel), kisebb polip eltávolítása is elvégezhető.
A kolonoszkópia egy úgynevezett invazív (azaz a testbe behatoló) vizsgálati módszer, amelynek elvégzése előtt az orvos konzultál a pácienssel a vizsgálat szükségességéről, módjáról, a szükséges előkészületekről.
Megkülönböztetünk úgynevezett diagnosztikus vizsgálatokat, melyeket azért végzünk, mert valamilyen tünet, labor vagy képalkotó vizsgálat alapján vastagbélbetegség gyanúja merül fel.
Olyan esetben, ha a páciens tünetmentes, de valamilyen körülmény arra utal (halmozott betegség a családban, széklet vér pozitivitás, 50 év feletti életkor), hogy fokozott veszélye van a vastagbél betegségnek (vastagbél daganatnak, vagy a rákmegelőző állapotot jelentő polipoknak), szűrő jellegű vizsgálatot végzünk.
A vastagbélbetegségeknek sokféle tünete lehet, melyek közül a leggyakoribb a hasi fájdalom, hasmenés, fogyás, vérszegénység, véres széklet megjelenése. Hasi fájdalom számos betegség miatt jelentkezhet, sokszor nem könnyű eldönteni, hogy például nőgyógyászati, urológiai vagy gasztroenterológiai ok áll a háttérben. Ilyen esetekben is indokolt lehet a kolonoszkópos vizsgálat.
A vizsgálat segíthet az egyre gyakrabban előforduló gyulladásos bélbetegségek (angol elnevezéséből származó rövidítése IBD =Inflammatory Bowel Disease) felismerésében, illetve a kezelés hatásosságának ellenőrzésben, és a kialakuló szövődmények felismerésében.
A gyulladásos bélbetegségeknek két fő csoportja van, az egyik a Crohn-betegség, amely az egész tápcsatornát érintheti, a másik a colitis ulcerosa, mely csak a vastagbélben jelenik meg. Vastagbéltükrözés során a vékonybél utolsó néhány centiméteres szakaszát is tudjuk vizsgálni, amely fontos információkat ad a két betegség elkülönítéséhez, ezáltal a megfelelő kezelés megválasztáshoz. Gyulladásos bélbetegség gyanúja esetén szövettani mintát is kell venni a látott elváltozásból, amely pontosan leírja a gyulladásos sejtek megjelenését.
A vastagbélben az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban jelennek meg úgynevezett polipok, melyek kezdetben néhány milliméteres jóindulatú nyálkahártya növedékek a bél belső felszínén. Néhány közülük évek alatt átalakulhat vastagbél daganattá. Kezdetben ezek a polipok semmilyen tünetet nem okoznak, később a felszínükből kisebb vérzés jelentkezhet, de ez gyakran olyan kevés, hogy csak egyéb szűrővizsgálatok, -például széklet vér vizsgálat- során észlelhetők. A kolonoszkópia során az orvos nemcsak korai stádiumban észlelheti ezeket a polipokat, hanem el is távolíthatja őket, megelőzve a rák kialakulását. Ezért a kolonoszkópia jelenleg a leghatékonyabb módszer a rákmegelőző állapotok, illetve a bélfalon még át nem törő, korai daganatok felismerésére és bizonyos esetekben kezelésére is.
Alakjuk, méretük, szövettani szerkezetük alapján nagyon sokféle polipot különböztetünk meg, ettől is függ, hogy melyiket hogyan lehet eltávolítani. Kisebb méretű, „egyszerűbb” polipokat a kolonoszkópon keresztül a bélbe vezetett biopsziás csípővel lehet lecsípni, vagy speciális hurokkal levágni a bélfalról. Nagyobb, „bonyolultabb” polipok esetén összetettebb kolonoszkópos eljárások, vagy sebészeti beavatkozások szükségesek.
Azoknál a betegeknél, akiknél korábban már találtak és eltávolítottak polipokat, vagy akik vastagbélrákon estek át, a kolonoszkópia fontos eszköz lehet a követésben. Ezzel az eljárással az orvos ellenőrizheti, hogy újabb polipok alakultak-e ki, és szükség esetén ismét beavatkozhat.
A vastagbéltükrözés előtt a vastagbelet meg kell tisztítani a széklettől, mert a bél felszíne csak így válik láthatóvá. Ehhez a vizsgálat előtt speciális hashajtókkal történő béltisztítás szükséges. Ezzel kapcsolatos részletes tájékoztatást a gasztroenterológus szakorvos tud nyújtani az előzetes konzultáció során.
A vastagbéltükrözés nemcsak lelkileg megterhelő, szorongást és félelmet keltő beavatkozás, hanem fájdalmas, és viszonylag hosszadalmas (minimum 15, de akár 40 percet is igénybe vevő) vizsgálat. A vastagbél feszülése fájdalmat vált ki, ezért a vizsgálat során ajánlott fájdalomcsillapító, nyugtató hatású gyógyszerek adagolása. Az F MEDICAL Magánklinikán elsősorban altatásban (propofol nevű gyógyszer adásával) végezzük a beavatkozásainkat aneszteziológus szakorvos felügyelete mellett. Ezáltal a páciens nem éli meg a vizsgálattal járó kellemetlenségeket.
A vizsgálat egy speciális vizsgálóágyon történik, amelyen a páciensnek bal oldalfekvő helyzetben kell elhelyezkednie. A karján lévő vénába egy kis kanült helyeznek be, ebbe kapja az altatószert. Miután a megfelelő mélységű alvás kialakul, kezdődik a kolonoszkópos vizsgálat. Az eljárás alatt az orvos a kolonoszkópot bevezeti a vastagbélbe a végbélnyíláson keresztül. Áttekinti a teljes vastagbelet és a vékonybél utolsó néhány centiméteres szakaszát.
Gasztroenterológiai szakrendelésünkról bővebben ide kattintva olvashat.
Süti (cookie) tájékoztató
