1996 óta minden évben október 12-én ünneplik az ízületi betegségek világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a csontokat, izmokat és ízületeket érintő betegségek fontosságára, veszélyeire.
A reumás és mozgásszervi betegségek a legelterjedtebb betegségek közé tartoznak - csak Európában több mint 120 millió embert érintenek. Az ízületi gyulladások (arthritisek) világszerte kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek.
Ízületi gyulladáson értjük testünk bármely ízületének gyulladását, amely fájdalmat, duzzanatot és merevséget eredményez az érintett ízületekben. Nagyon gyakori, nincs életkorhoz és nemhez kötve, de az életkorral előre haladva gyakoribbá válik. A gyulladás lehet heveny (akut) vagy idült (krónikus), és egy vagy több ízületet is érinthet.
- Autoimmun betegségek: az immunrendszer hibásan támadja meg az egészséges szöveteket, beleértve az ízületeket is.
- Fertőzések: bizonyos fertőző betegségek, mint például a Lyme-kór.
- Sérülések: az ízületek traumája, túlzott terhelése vagy ismétlődő sérülések is vezethetnek gyulladáshoz.
- Időskor: az ízületi gyulladás kockázata növekszik az életkor előrehaladtával.
- ízületi fájdalom és merevség
- az érintett ízületek duzzanata
- vörös bőr a gyulladt ízületek körül
- mozgáskorlátozottság
- gyengeség
- fáradtság
Ha az ízületi gyulladás hátterében valamilyen belgyógyászati vagy immunológiai betegség áll, akkor annak speciális tünetei is jelentkezhetnek.
Az ízületi gyulladás jelentkezésekor kiemelten fontos, hogy időben forduljunk reumatológus szakorvoshoz, mielőtt tartós ízületi károsodás alakul ki. A szakorvos vizsgálatok és képalkotó eljárások segítségével felállítja a pontos diagnózist és kezelést javasol.
A betegség súlyosságától, típusától és az érintett ízületektől függően a kezelés lehet tartós fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, fizioterápia és életmódváltás, de a szakorvos javasolhat injekciós terápiát vagy műtéti beavatkozást is.