Sok kérdést kapunk pácienseinktől, hogy hogyan értelmezzék a laboratóriumban elvégzett koronavírus elleni ellenanyag (antitest) teszt eredményét? Milyen ellenanyag mennyiség esetén meddig vagyunk védettek? Mi számít alacsony vagy magas antitest szintnek? Meg tudunk-e fertőződni, ha be vagyunk oltva? Dr. Polocsányi Béla klinikai immunológus a következő cikkben segít megérteni az immunvédekezéssel kapcsolatos tudnivalókat.
Hazánkban jelenleg is, harmadik hullámban terjed a koronavírus fertőzés, melyet növekvő gyakorisággal az agresszívabb, fertőzőképesebb ún. „Brit mutáns” törzs okoz.
Irodalmi adatok mellett a mindennapi klinikai tapasztalat is azt mutatja, hogy az új mutáns a korábban kevésbé érintett fiatalabb 30-50 éves korosztályt érinti leginkább. A tünetek is súlyosabbak, az érintett betegek jelentős része nem szenved a korábban fokozott rizikót jelentő társbetegségekben (cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír). Sőt, az első két hullámot tünetmentesen átvészelő serdülőkben és gyermekekben is gyakrabban okoz súlyosabb, influenzaszerű tüneteket, igen ritkán többszervi elégtelenséget.
Fekvőbeteg intézményekben mind gyakrabban találkozni korábban fertőzésen átesett betegekkel, akik visszaesnek vagy újrafertőződnek. Végül elvétve olyan is előfordul, hogy mindkét adag oltásban szabályosan részesülő beteg fertőződik meg, bár utóbbi nagyon idős, legyengült immunrendszerű páciensekben figyelhető meg.
Mitől függ tehát a védettség mértéke, időtartama?
Ennek megértéséhez célszerű megismerni a COVID19 elleni immunvédekezés néhány részletét.
Fertőzést követően a szervezet felismeri, hogy eddig ismeretlen, idegen betolakodó került a rendszerbe, a veleszületett védekező rendszer tagjai azonnal megpróbálják felvenni a harcot a vírus ellen. Ennek az első vonalbeli védekezésnek a hatásfoka nagyban függ a D-vitamin ellátottságtól, de sajnos csak ideig-óráig tud kitartani, mivel a koronavírus számára ez az ősi, primitív védekezési forma önmagában nem ellenfél. Szerepe mégis fontos, mert időt nyer a másik, sokkal hatékonyabb védekezés megszervezéséhez, mely során a „szerzett” vagy „tanult” immunválasz megindul. Ennek első lépéseként úgynevezett IgM típusú ellenanyag képződik, mely egy viszonylag nagy molekulaként nem tudja elhagyni az érpályát, szerepe csak abban van, hogy a vérbe kerülő kórokozókat semlegesítse. Később, 1-2 hét múlva az ellenanyagot termelő sejtek érésen mennek keresztül és egy sokkal hatékonyabb, a szervezetben mindenhol jelen lenni képes úgynevezett IgG molekulát kezdenek el termelni. Ezzel párhuzamosan az IgM termelése már nem szükséges, szintje fokozatosan nullára csökken. Az IgG típusú antitestek szerepe, hogy a testfolyadékokban, a sejtek közt közlekedő vírusokat semlegesítsék. Sajnos azonban a vírusok fő búvóhelye maga a fertőzött emberi sejt, ahová az antitestek nem tudnak behatolni. Ezért egy másik, úgynevezett sejtes (vagy celluláris) immunválaszra is szükség van, mely során a szervezet a saját fertőzött sejtjeit elpusztítja, így szabaddá téve a megbúvó vírusokat az antitestek számára. Mondhatjuk, hogy a hatékony védelem legfontosabb lépése éppen ez utóbbi.
A fertőzés lezajlását követően az antitestet termelő és a celluláris immunsejtekből is memória sejtek képződnek, így a következő fertőzés esetén nem szükséges 7-10 nap a hatékony immunválasz kialakításához, szinte azonnal maximális hatékonysággal tud reagálni a szervezet.
Az új koronavírus sajnos kifejlesztett egy megkerülő mechanizmust az immun memória kivédésére, mely során egyszerre szinte az összes celluláris immunsejtet aktiválja. A bekövetkező „káosz” lehetetlenné teszi, hogy a koronavírus ellen specifikus tartós immunválasz jöjjön létre, így fordulhat elő, hogy 3 hónappal a megbetegedést követően a páciens újra fertőződhet, illetve ez az egyik oka a „citokin-vihar”-ként ismert jelenségnek, amikor az immunrendszer a saját szövetek ellen fordul (leggyakrabban tüdőszövet), mely egyben a COVID okozta halálozás legfőbb oka.
Magas antitest szint mellett is tudnak fertőződni idősek, illetve azon betegek, akik igen súlyos, intenzív terápiás kezelést igénylő fertőzésen estek át, mivel ezen betegekben a hatékony antitest képzés ellenére a celluláris immunsejtekből nem képződik memóriasejt.
Alacsony vagy hiányzó antitestek mellett is lehet valaki védett, mivel a celluláris memória jóval tovább tart, mint az antitestes válasz és kellő védettséget biztosít. Sajnos a sejtes immunválaszt mérni a mindennapi gyakorlatban nem tudjuk.
Miben más a vakcináció során kialakuló immunitás, mint a fertőzést követően szerzett?
Az oltóanyag ártalmatlan vírus-részeket tartalmaz, vagy állíttat elő a szervezettel, ezért az élő koronavírussal ellentétben a megkerülő mechanizmusok nem érvényesülnek, így az antitest memória és a sejtes memória is maximális hatékonysággal kialakul. Ezért biztosít az oltás hosszabb és hatékonyabb immunitást, mint a természetes formában átvészelt betegség.
A jelenleg elérhető COVID19 antitest tesztek eredménye alapján tehát csak óvatosan lehet következtetést levonni.
Összefoglalás:
Megbízható és tartós immunitást inkább várhatunk a vakcináktól, mint a fertőzéstől. A védekezésben fontosabb szerepe van a sejtes immunitásnak, mint az antitest válasznak. Az erős és stabil sejtes memória olyan, a jövőben megjelenő mutánsok ellen is védettséget biztosít, melyek ellen termelt antitestek már nem lesznek hatásosak. Az ellenanyagszint meghatározása az egyetlen széles körben elérhető módszer, mellyel a védettségünkre következtetni tudunk, de az eredményét óvatosan kell értelmezni!
Dr. Polocsányi Béla
klinikai immunológus
F MEDICAL Magánklinika
Süti (cookie) tájékoztató
