Utóbbi időben számos alkalommal merült fel kérdésként a betegek részéről egyes vakcinák (különösen az Astra-Zeneca oltóanyag) kapcsán tapasztalt trombózisok rizikója. Figyelembe véve, hogy már a harmadik – és minden alkalommal az előzőnél pusztítóbb - fertőzéshullám zajlik, minden olyan tényező fontos, amely az oltásra várókat esetleg elbizonytalaníthatja, ezáltal a nyájimmunitáshoz szükséges immunizáció elérését késleltetheti.

A COVID ellátásban dolgozók gyakori tapasztalata, hogy olyan betegek is újra fertőződhetnek, kórházi kezelést igényelhetnek, akik előzőleg a fertőzésen már átestek. Ennek oka a koronavírus sajátos, immun-memóriát megkerülő stratégiája, illetve a megjelenő újabb mutáns törzsek megjelenése. A korábban „természetes” nyájimmunitásban bizakodó országok járványügyi helyzete semmivel sem jobb, sőt sok esetben rosszabb.

Van-e esélye tehát jelenleg Magyarországon valakinek oltás nélkül elkerülni a koronavírus fertőzést? Van, de az esély nagyon csekély. Legvalószínűbb, hogy akár fertőződés, akár oltás útján kapcsolatba kerül a COVID antigénekkel. 

A kérdés eldöntéséhez tehát mindenképpen fontos összehasonlítani, hogy mekkora trombózis rizikót jelent a koronavírus fertőzés, illetve mekkora a vérrögképződés esélye oltást követően (különös tekintettel az Astra-Zeneca vakcina szerepére).

Előre bocsátva, hogy még jelenleg is folyamatos adatgyűjtés zajlik, az eddigi eredmények alapján a helyzet a következő:

• Kórházban megjelent COVID-19 eseteket követően vénás vérrög-képződés a betegek mintegy 15%-ban fordult elő (minden hetedik beteg).
• Mélyvénás trombózis a betegek 12%-ban, tüdőembolia a betegek 8%-ban, ez minden hetedik beteg!
• Intenzív osztályon kezelt betegekben ez a szám valamivel több, mint 25% (minden negyedik beteg).

Mi a helyzet az Astra-Zeneca vakcinával?

• Oltást követően kialakult vérrögképződéssel járó szövődmény évente 1,1 eset/100,000 fő a 20-29 éves korcsoportban és 0,2 eset/100,000 fő a 60-69 éves korcsoportban.
• Összehasonlításként orális fogamzásgátlók alkalmazása esetén ez a szám 60 eset/100,000 fő/év.
• Azaz ha minden magyart ezzel az oltással immunizálnánk és az egész lakosság a legmagasabb rizikójú 20-29 éves korcsoportba esne, akkor évi 110 esetben alakulna ki mélyvénás trombózis, vagy tüdőembolia (minden 90,000-dik ember).
• A fenti adatok az Egyesült Királyságból származnak, ahol a legtöbb tapasztalat áll rendelkezésre az Astra-Zeneca vakcinával.

Az Európai Gyógyszerügynökség állásfoglalása a fentiek alapján az, hogy az oltás előnye messze meghaladja annak rizikóját.

Mit tehetünk abban az esetben, ha Astra-Zeneca oltásra vagyunk előjegyezve?

Ésszerűnek tűnik, hogy az oltás előtti napokban, illetve az azt követő 30 napon elimináljunk minden befolyásolható trombózis rizikófaktort, azaz:

• Mozogjunk sokat, kerüljük a tartós ülő és egy helyben álló helyzetet!
• Hagyjuk el a dohányzást!
• Amennyiben lehetséges, kerüljük az orális hormonális fogamzásgátlók szedését!
• A rutinszerűen megelőzésként alkalmazott Aspirin-származékok szedése nem tűnik hatásosnak, viszont a gyomor-, és nyombél-fekély rizikóját növelheti.
• Ismert véralvadási zavar (öröklött vagy szerzett trombofília) esetén szakorvosi konzultáció lehet szükséges annak eldöntésére, hogy rövid távú, alacsony dózisú véralvadásgátló szedése szóbajön-e.

Összefoglalva

2021-ben, Magyarországon a koronavírussal történő kontaktus aligha elkerülhető. A vérrög képződés rizikója nagyságrendekkel magasabb COVID-19 fertőzés, mint akármelyik hazánkban használt vakcina kapcsán (Astra-Zeneca és a Johnson&Johnson oltóanyagok kapcsán merült fel egyáltalán). Figyelembe véve, hogy a vírus jelenleg is aktívan fertőz hazánkban, a legjobb vakcina az, amelyet a legrövidebb időn belül beadnak. A rizikófaktorok ismerete és kiküszöbölése csökkenti a vénás trombózisok gyakoriságát. Speciális, nehezen megítélhető esetekben a véralvadás gátlásról szakorvosi vizsgálatot követően lehet felelősen dönteni.

Dr. Polocsányi Béla

klinikai immunológus

F MEDICAL Magánklinika orvosigazgató