Magyarországon a 45 és 65 év közötti, átlagos rizikójú nők meghívót kapnak szűrővizsgálatra 2 éves ciklusokban, a népegészségügyi (szervezett) szűrés keretein belül.
Ennek első lépéseként fizikális vizsgálat történik és mammográfiás alapfelvételek készülnek képzett szakasszisztens által. A következő lépés pedig a mammográfiás felvételek értékelése licence vizsgával rendelkező, két radiológus szakorvos által.
Fontos azonosítani a magas rizikójú csoportot, és őket külön protokoll szerint szűrni, így figyelembe szükséges venni a családi halmozódás tényét, a genetikai rizikót, vagy például a káros szokásokat, ennek további részletezése azonban meghaladja ezen dokumentum kereteit. Kiemelendő, hogy a 40–44 éves korosztályban előforduló daganatok lényegesen agresszívebbek is lehetnek, valamint 65 év felett is javasolt a szűrést folytatni, hiszen az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők rosszindulatú daganatai adják, így az utóbbi években napvilágot látott új nemzetközi állásfoglalásokra is hivatkozva valójában minden életkorban a javasolt szűrési intervallum 1 év.
Volt szerencsém részt venni online formában az EUSOBI Malmöben megrendezett konferenciáján, mely igen tanulságos volt több szempontból is. Amellett, hogy természetesen a fejlett és gazdasági kérdések tekintetében kevésbé korlátozott európai országokban újabb és modernebb diagnosztikai eszközök állnak rendelkezésre a páciensek kivizsgálásában, hiszen például elasztográfia, vagy akár mesterséges intelligencia is a vizsgáló orvos rendelkezésére állhat akár az ultrahang vizsgálat során is – az alapvető hozzáállásban mégsincs különbség egyik ország tekintetében sem. Így rendszeresen részt kell venni a szűrővizsgálatokon, és ez lehetőleg személyre szabott legyen.
Hangsúlyozandó, hogy a 30-35 éves korosztályba tartozó pácienseknél, szükség esetén mammográfiai vizsgálat ugyanúgy indokolt lehet, mint az alapvizsgálat részét képző fizikális és ultrahang vizsgálat.
A társszakmák képviselőit is arra kérjük, hogy ne hozzanak döntést helyettünk a páciens vizsgálatait illetően, mi ugyanis minden lehetséges tényezőt figyelembe véve határozzuk meg, hogy az adott páciensnél milyen alap- és kiegészítő vizsgálatokra van szükség.
Amennyiben egy jó-, vagy rosszindulatúnak tűnő elváltozást találunk, úgy az annak megfelelő protokoll szerint mintavétel is történik minden esetben. A patológus kolléga ezek után kiértékeli a mintát és ennek tudatában születik döntés minden egyes páciensnél, úgynevezett Onkoteam ülésének keretein belül, ahol több társszakma képviselteti magát. Ez pontosan így zajlik minden országban, egységes hozzáállást tükrözve.
A konferencia megerősített abban, hogy noha a kivizsgálás logikája eltérhet az egyes intézményekben a rendelkezésre álló technikai háttér miatt, az alap protokollt minden esetben követni kell és lehet, így az ellátásban senki sem szenved hátrányt hazánkban sem.
Egy dologra szeretném még felhívni a figyelmet, mert a rendelésen is többször előkerült már kérdés formájában, ez pedig: az önvizsgálat.
Be kell látni, hogy a kis, nem tapintható emlőrákok ellen az önvizsgálat nem véd meg, a mi célunk pedig az igen apró elváltozások felfedezése a szűrővizsgálat során.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az önvizsgálat fontos eleme az éberségnek, a saját testünk megismerésének és az egészségtudatos életmód kialakításának is, ezért mégis javasoljuk elvégzését.
Minden 20 év feletti nőnek legalább havonta egyszer tanácsos megvizsgálni az emlőit. A menstruációt követő tíz napban a mell puhább, így ez a legmegfelelőbb időszak az önvizsgálatra. Aki hormonpótló kezelésben részesül, azokat a napokat válassza, amikor éppen szünetelteti a tablettaszedést.
Kérek tisztelettel minden kedves Olvasót, hogy ne a megkérdőjelezhető hátterű internetes forrásokra hallgasson az emlő kivizsgálásának, illetve az egyes elváltozások ellátásának tekintetében, hanem minden esetben attól kérdezzen, aki az adott szakma képviselője.
Üdvözlettel:
Süti (cookie) tájékoztató
