covid teszt online időpontfoglalás
Telefon

blog

Október - Az emlőrák elleni küzdelem hónapja

Magyarországon a 45 és 65 év közötti, átlagos rizikójú nők meghívót kapnak szűrővizsgálatra 2 éves ciklusokban, a népegészségügyi (szervezett) szűrés keretein belül.

Ennek első lépéseként fizikális vizsgálat történik és mammográfiás alapfelvételek készülnek képzett szakasszisztens által. A következő lépés pedig a mammográfiás felvételek értékelése licence vizsgával rendelkező, két radiológus szakorvos által.

Fontos azonosítani a magas rizikójú csoportot, és őket külön protokoll szerint szűrni, így figyelembe szükséges venni a családi halmozódás tényét, a genetikai rizikót, vagy például a káros szokásokat, ennek további részletezése azonban meghaladja ezen dokumentum kereteit. Kiemelendő, hogy a 40–44 éves korosztályban előforduló daganatok lényegesen agresszívebbek is lehetnek, valamint 65 év felett is javasolt a szűrést folytatni, hiszen az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők rosszindulatú daganatai adják, így az utóbbi években napvilágot látott új nemzetközi állásfoglalásokra is hivatkozva valójában minden életkorban a javasolt szűrési intervallum 1 év.

Volt szerencsém részt venni online formában az EUSOBI Malmöben megrendezett konferenciáján, mely igen tanulságos volt több szempontból is. Amellett, hogy természetesen a fejlett és gazdasági kérdések tekintetében kevésbé korlátozott európai országokban újabb és modernebb diagnosztikai eszközök állnak rendelkezésre a páciensek kivizsgálásában, hiszen például elasztográfia, vagy akár mesterséges intelligencia is a vizsgáló orvos rendelkezésére állhat akár az ultrahang vizsgálat során is – az alapvető hozzáállásban mégsincs különbség egyik ország tekintetében sem. Így rendszeresen részt kell venni a szűrővizsgálatokon, és ez lehetőleg személyre szabott legyen.

Hangsúlyozandó, hogy a 30-35 éves korosztályba tartozó pácienseknél, szükség esetén mammográfiai vizsgálat ugyanúgy indokolt lehet, mint az alapvizsgálat részét képző fizikális és ultrahang vizsgálat.

A társszakmák képviselőit is arra kérjük, hogy ne hozzanak döntést helyettünk a páciens vizsgálatait illetően, mi ugyanis minden lehetséges tényezőt figyelembe véve határozzuk meg, hogy az adott páciensnél milyen alap- és kiegészítő vizsgálatokra van szükség.

Amennyiben egy jó-, vagy rosszindulatúnak tűnő elváltozást találunk, úgy az annak megfelelő protokoll szerint mintavétel is történik minden esetben. A patológus kolléga ezek után kiértékeli a mintát és ennek tudatában születik döntés minden egyes páciensnél, úgynevezett Onkoteam ülésének keretein belül, ahol több társszakma képviselteti magát. Ez pontosan így zajlik minden országban, egységes hozzáállást tükrözve.

A konferencia megerősített abban, hogy noha a kivizsgálás logikája eltérhet az egyes intézményekben a rendelkezésre álló technikai háttér miatt, az alap protokollt minden esetben követni kell és lehet, így az ellátásban senki sem szenved hátrányt hazánkban sem.

 

 

Egy dologra szeretném még felhívni a figyelmet, mert a rendelésen is többször előkerült már kérdés formájában, ez pedig: az önvizsgálat.

Be kell látni, hogy a kis, nem tapintható emlőrákok ellen az önvizsgálat nem véd meg, a mi célunk pedig az igen apró elváltozások felfedezése a szűrővizsgálat során.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az önvizsgálat fontos eleme az éberségnek, a saját testünk megismerésének és az egészségtudatos életmód kialakításának is, ezért mégis javasoljuk elvégzését.

Minden 20 év feletti nőnek legalább havonta egyszer tanácsos megvizsgálni az emlőit. A menstruációt követő tíz napban a mell puhább, így ez a legmegfelelőbb időszak az önvizsgálatra. Aki hormonpótló kezelésben részesül, azokat a napokat válassza, amikor éppen szünetelteti a tablettaszedést.

 

 

Az emlő önvizsgálat lépései:

 

  1. Fürdés vagy zuhanyozás közben vizsgálja mellét.

  2. Bal kezét helyezze a feje mögé. A másik kezével befelé haladó körkörös mozdulatokkal simítsa végig a bal emlőt, amíg a bimbót el nem éri. Ezután jobb kezét emelje fel, és bal kezével ismételje meg a vizsgálatot a jobb emlőn. Keressen keményedést, csomósodást. Ne az ujjbegyeket használja, hanem az összezárt ujjak belső felületét.

  3. Gyengéden nyomja meg a bimbót a hüvelyk- és mutatóujja között. Ha bármilyen – átlátszó, vagy véres – váladékozást tapasztal, forduljon orvoshoz.

  4. A fürdés után álljon a tükör elé, jól megvilágított helyiségben. Keressen az emlőn és a bimbón szokatlan jeleket: kidomborodást, behúzódást, elszíneződést.

  5. Mindkét kezét felemelve és a könyökét hátrahúzva a tükörben közelről is alaposan nézze meg az emlők körvonalát, hasonlítsa össze alakjukat.

  6. Csípőre tett kézzel és enyhén előrehajolva is figyelje meg melle természetes alakját. Ha megjegyzi, minden változást könnyebben észrevesz a jövőben.

  7. Fekvő helyzetben is tapintsa át emlőit és környéküket.

  8. Csomót keresve tapintsa át mindkét hónalját az előbbihez hasonló módon.

 

Kérek tisztelettel minden kedves Olvasót, hogy ne a megkérdőjelezhető hátterű internetes forrásokra hallgasson az emlő kivizsgálásának, illetve az egyes elváltozások ellátásának tekintetében, hanem minden esetben attól kérdezzen, aki az adott szakma képviselője.

 

Üdvözlettel:

Dr. Tisza András

 

 

Fmedical
Nyitvatartás: H-P 7-21-ig TELEFONSZÁM: 06 42 512 222
útvonaltervezés