A tumormarkerek olyan anyagok, amelyeket a daganatos sejtek termelnek vagy a szervezet bizonyos reakciói miatt jelennek meg a vérben vagy más testnedvekben. Ezek a tumormarkerek segítenek az orvosoknak a rákos megbetegedések korai felismerésében, a kezelés hatékonyságának nyomon követésében és a daganatok visszatérésének ellenőrzésében. Fontos megjegyezni, hogy egyetlen tumormarker vizsgálat sem elég a rák diagnózisához. Általában több különböző vizsgálat és további képalkotó eljárás szükséges a pontos diagnózis felállításához. Fontos még megjegyezni, hogy negatív tumormarker eredmények nem zárják ki daganatos betegség meglétét, mivel a rákos megbetegedések jelentős részének nincsen specifikus markere. Önmagában a képalkotóval igazolt daganat és tumor marker pozitivitás nem elegendő a diagnózis felállításához, ehhez kevés kivételtől eltekintve szövettani vagy citológiai vizsgálat is szükséges.
A prosztatarák a férfiak körében az egyik leggyakoribb rákfajta, amely a prosztata eltávolításával gyógyítható, amennyiben korán felismerik. A PSA egy glikoprotein, funkcionálisan egy a kallikrein családba tartozó szerin-proteáz, amelyet a prosztata mirigyhámsejtjei termelnek. Mérése alkalmas a prosztatarák szűrésére, stádiumának megállapítására, kezelésének és a kiújulásának monitorozására. 45 évnél idősebb férfiak esetében évente ajánlott a PSA-érték ellenőrzése.
Fontos megjegyezni, hogy a PSA emelkedett lehet prosztatagyulladás, jóindulatú prosztata megnagyobbodás és rosszindulatú prosztatadaganat esetében is, illetve ritkán szigetszerűen kialakult prosztata tumorok esetén akár negatív is lehet.
A prosztataspecifikus antigén (PSA) a prosztatamirigy hámsejtjeiben található. A szabad PSA vizsgálat rendeltetés szerint a szabad PSA és össz PSA százalékos értékének meghatározására szolgál. A szabad PSA százalékos értékének segítségével különbséget lehet tenni a prosztatarák és a jóindulatú prosztatabetegség között.
Az alfa-fetoprotein (AFP) egy olyan fehérje, amelyet nem várandós személyek esetén többnyire a máj vagy bizonyos daganatok termelnek. Az egészséges felnőtt ember szervezetében az AFP kis mennyiségben van jelen. Megemelkedése elsősorban májrák, hererák esetében jellemző, de jóindulatú elváltozásokban és gyulladásos folyamatokban is emelkedhet.
A CA 72-4 különböző karcinomákban jelenhet meg: vastagbél, gyomor és hasnyálmirigy de lehet petefészek, emlő, méhnyálkahártya eredetű is.
A CA 72-4 teszt segítséget nyújt az ovárium, illetve a gyomorrákos megbetegedése során alkalmazott terápiák hatékonyságának ellenőrzéséhez.
A CA 19-9 egy tumor antigén, amely hasznosnak bizonyult a hasnyálmirigy-, illetve epeúti daganatban szenvedő betegek diagnosztizálásában és gondozásában.
A teszt a korábban gasztrointesztinális rákbetegség miatt kezelt betegek monitorozását segíti. A betegségmentes klinikai stádiumban lévő betegek szérum CA 19-9- értékének sorozatos mérését a rákbetegség kiújulásának korai kimutatására szolgáló más klinikai módszerekkel együtt kell alkalmazni. EMelkedett lehet még krónikus epeúti gyulladásos folyamatokban (főként autoimmun epebetegségekben).
A CEA magzati és tumorsejtek által termelt fehérje. Mivel ezek a sejtféleségek egészséges szervezetben nem fordulnak elő, a CEA emelkedett értékéből következtetni lehet arra, hogy a szervezetben daganatos elváltozás alakult ki.
Emelkedett CEA koncentráció elsődleges vastag-és végbélrákban fordul elő, de más szerveket – például a gyomor-bélrendszert, az emlőt, a tüdőt, a petefészket, a prosztatát, a májat és a hasnyálmirigyet – érintő rosszindulatú daganatban is. Dohányos betegekben normál érték valamivel magasabb, így a vizsgálat álpozitív eredményt adhat.
A piruvátkináz a glükóz anyagcsere egyik fontos enzime, ennek az enzimnek az egyik formája az M2. Az M2-PK izoenzimet a proliferáló sejtek és daganatsejtek is termelik. A széklettel ürülő M2-PK azonban jól alkalmazható markere a vastagbélráknak.
A petefészek rák az egyik leggyakoribb nőgyógyászati daganat. Általában későn diagnosztizálják, mivel kezdeti stádiumban tünetmentes, megbízható szűrővizsgálati módszerek pedig jelenleg nem állnak rendelkezésre.
A hámeredetű petefészekrák kimutatására szolgáló viszonylag új tumormarker. Normál szövetekben (légzőszervi és nemzőszervek szöveteiben) csak alacsony mértékben választódik ki, a tüdő epithelialis sejtjeiben, és néhány petefészekrákban viszont magas szintet mutat.
A CA-125 hasznos tumor marker a petefészekrák-kezelésen áteső betegek terápiájának megválasztásában és kórállapotuk monitorozásában.
A CA-125-koncentráció diagnosztikai eszközként önmagában nem elegendő a betegség jelenlétének, illetve kiterjedésének meghatározásához. Emelkedett lehet - akár férfiakban is - hashártya, mellhártya vagy a szívburok lemezei közt létrejött folyadékgyülemek, áttétképződés, gyulladás esetén is, illetve azbeszt expozíció következményeként létrejött mellhártya daganat esetén. Endometriózisban értéke legtöbbször mérsékelten emelkedett.
Lényeges, hogy a tünetekkel rendelkező nők esetében legyen olyan érzékeny és specifikus biomarker, ami segít a betegség korai felismerésében. A CA-125 és HE4 vizsgálat együttes alkalmazása ilyen. A hámeredetű petefészekrák valószínűségének becslésére szolgál a ROMA index (Risk of Ovarian Malignancy Algorithm): az algoritmus figyelembe veszi a HE4 és a CA-125 értéket, valamint a beteg menopauzális státuszát.
A CA 15-3 az emlő sejtjei által termelt fehérje. Az egészséges sejtek is termelik a CA 15-3-t, a daganatsejtekben viszont fokozott mértékben képződik. Az adott marker mérése – más klinikai és diagnosztikai eljárásokkal együtt alkalmazva – hasznos eszköz az áttétes emlőrákban szenvedő betegeknél a betegség nyomon követése és a betegek terápiája során.
Az enyhe vagy közepes mértékű CA 15-3 emelkedés más kórképekben is előfordulhat: tüdő, máj- és hasnyálmirigyrákban, cirrhosisban, vagy az emlő jóindulatú rendellenességeiben.
A Chromogranin A (CgA) vizsgálat segítségével diagnosztizálhatók a karcinoid tumorok és más, neuroendokrin, hormontermelő sejtekből kiinduló daganatok, valamint kezelt betegség esetén nyomon követhető a terápia hatékonysága. Értéke fals pozitív lehet savcsökkentő gyógyszerek alkalmazása mellett, ezért azok elhagyása javasolt a vérvételt megelőző 1-2 héten.
Az NSE idegsejt eredetetű tumorok markere. Az igen agresszív kissejtes tüdőrák termelheti, illetve egyes gyermekkori idegdúc eredetű daganatok (például neuroblasztóma).
Immunsejtek, főként nyiroksejtek fokozott szaporodása és pusztulása kapcsán emelkedik meg a szintje a vérben, ezért limfoid leukémia, nyirokrák irányába terelheti a kivizsgálást. Krónikus veseelégtelenségben, aktív autoimmun betegségekben szintje emelkedett lehet.
Rosszindulatú festéksejtes bőrdaganat (melanoma), perifériás idegrendszeri daganatok (idegrostokat körülvevő sejtekből kiinduló rosszindulatú daganatok) markere. Melanoma terápiájának követésére hasznos, a diagnosztikában természetesen csak a rendszeres bőrgyógyászati szűrés kiegészítéseként használható.
