online időpontfoglalás

blog

Minden, amit a veseelégtelenségről tudni érdemes

A veseelégtelenség az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma Magyarországon. A diagnosztizált krónikus veseelégtelenségben szenvedők száma meghaladja az 1,5 milliót, de mivel egy tünetek nélkül, fájdalommentesen kialakuló betegségről van szó (a krónikus formájában természetesen), a fel nem ismert esetek száma ennél lényegesen több lehet.

A veseelégtelenség típusai

 

A veseelégtelenség lehet akut, amely gyorsan, napok vagy hetek alatt alakul ki, valamint krónikus, amely során a veseműködés évek alatt fokozatosan romlik, és visszafordíthatatlan károsodásokhoz vezet.

 

Akut veseelégtelenség

 

Az akut formák minden esetben kórházi kezelést, kivizsgálást igényelnek, hiszen ebben az esetben az elváltozás még visszafordítható a vese állományában, így jelentős javulás, teljes gyógyulás is elérhető.

Az akut veseelégtelenség tünetei:

  • hirtelen csökkenő vizeletmennyiség vagy teljes vizeletelakadás,
  • vizenyő megjelenése napok-hetek alatt, különösen a laza szövetekben (pld. a szem körül)
  • láb dagadása,
  • a vérnyomás hirtelen megemelkedése,
  • a vizelet megváltozása, szemmel látható vér megjelenése, vagy a vizelet opálossá, átlátszatlanná válása a nagy mennyiségű fehérjeürítés megjelenése miatt.

Ilyen esetekben nem javasolt magánrendelést felkeresni, mivel a pontos diagnózis felállításához gyakran szükség van speciális képalkotó vizsgálatokra, vesebiopsziára vagy komplex laborvizsgálatokra, amelyek a magánellátásban általában nem állnak rendelkezésre, vagy a laboreredmények esetleges késedelme veszélyeztetheti a teljes gyógyulást. Különösen igaz ez az immunmediált veseelégtelenségekre, ahol a diagnózis gyors, napok, akár órák alatt való felállítása létfontosságú a szerv megmentése céljából.

Ezért akut panaszok esetén mindenképpen forduljunk sürgősséggel, megfelelő jártassággal rendelkező nefrológiai ellátóhelyhez, ritkább betegségek esetén akár centrum szintű (DEKK Nefrológiai Szakrendelés) ellátásra is szükség lehet.

 

 

Krónikus veseelégtelenség

 

A krónikus veseelégtelenség évek alatt, fokozatosan alakul ki, és az érintett veseállomány károsodása visszafordíthatatlan. A betegség lassítása céljából rendszeres szakorvosi gondozás és életmódbeli változtatások szükségesek.

 

Mi okozhat krónikus veseelégtelenséget?

 

A kizárólag a vesét vagy több szervet érintő immunológiai eredetű betegségek, valamint a genetikai úton öröklődő kórképek viszonylag ritkák. A krónikus veseelégtelenségek túlnyomó többségének hátterében valamilyen betegségek állnak.

A krónikus veseelégtelenség okai:

- cukorbetegség (főleg a 2-es típusú)

- magas vérnyomás betegség

- dohányzás és az ehhez társuló érelmeszesedés

- elhízás (akár társbetegségek nélkül is)

- magas húgysav szint

- magas koleszterin szint

- gyógyszerártalom (fájdalomcsillapítók túlzott használata)

- visszatérő húgyúti fertőzések

- visszatérő vesekövesség, kőzúzások

- prosztatamegnagyobbodás okozta vizeletpangás, fertőzések

De a vesefunkció az életkor előrehaladtával csökken, ami természetes folyamat, akárcsak az öregedés. Ezt megállítani nem, de lelassítani tudjuk.

 

Miért fontos a gondozás, ha már “úgyis beteg a vesém”

 

A veseelégtelenség, ha krónikus, a vese állományában kialakult károsodások már nem visszafordíthatóak, ugyanakkor mindent el kell követnünk, hogy a további romlást (ami ennél a krónikus betegségnél elkerülhetetlen) minimalizáljuk, így, bár nem tökéletes vesékkel, de még hosszú évekig élhessünk teljes életet.

A vesebetegség gondozása magában foglalja az oki terápiát, tehát mindenképpen szükséges kideríteni, hogy mi okozta a veseelégtelenséget, akár utólagosan is, és a vesét érő ártó tényezők minimalizálását:

  • azaz az anyagcsere betegségek kezelését (cukorbetegség, köszvény, magas vérzsír szintek),
  • a vérnyomás értékek normalizálását, ami igen fontos a betegség előrehaladásának lassítása céljából,
  • az érelmeszesedés rizikófaktorainak csökkentését,
  • a fehérjebevitel, adott esetben a szénhidrát és purin (húgysav szintet emeli) bevitel megszorítását és optimalizálását,
  • megfelelő diéta kialakítását.

A krónikus uraemia számos egyéb betegség kialakulásához is vezet, emiatt fontos ezek követése, kezelése is. A szív-érrendszeri betegségek (stroke, szívinfarktus) rizikója nő, a kalcium-foszfát anyagcsere felborulhat, csontritkulás alakulhat ki, az érelmeszesedés is felgyorsulhat. Ezek kezelése és követése fontos.

A rendszeres gondozás során egy optimális életmód és gyógyszeres, diétás terápia kialakításával a veseelégtelenség progressziója lelassítható, és az egyéb szerveket is érintő szövődmények megelőzhetőek.

 

Mi történik a nefrológiai vizsgálat során?

 

A nefrológiai vizsgálat célja a veseproblémák hátterének felderítése és az optimális kezelés megtervezése. Sok esetben a betegek félreértik a nefrológiai vizsgálat menetét, ezért fontos tisztázni, hogy mi várható a konzultáció során.

A nefrológiai vizsgálat során alaposan áttekintésre kerülnek a beteg kórelőzményei és korábbi orvosi dokumentációi. Ezt követően sor kerül az aktuális panaszok részletes kikérdezésére, majd a fizikális vizsgálatra. Amennyiben szükséges, a vizsgálat eredményei alapján gyógyszeres kezelés, speciális diéta kerül beállításra, vagy további vizsgálatok megkérése történik, hogy a diagnózis még pontosabb legyen.

Tehát sem laborvizsgálat, sem ultrahang vizsgálat nem történik a szakrendelésen.

Ha a rendelés felkeresése előtt friss hasi ultrahang vizsgálat, “nagylabor” (azaz vérkép, máj-és vesefunkció, szérumfehérje és albumin szint, süllyedés, vérzsírok (koleszterin, triglicerid), húgysav, vércukor, HbA1c, kalcium és foszfor szint meghatározás és minden esetben vizelet általános + üledékvizsgálat) áll rendelkezésre, az felgyorsítja a kivizsgálás menetét. Emellett rendszeres hasi ultrahang vizsgálatra és laborvizsgálatokra a későbbiekben is szükség lesz, mivel a krónikus veseelégtelenség megnöveli a veserák kialakulásának rizikóját, továbbá fontos követni a vesék méretének, állományának változását, a vesét ellátó erek keringését (úgynevezett rezisztencia index méréssel).

Krónikus veselégtelen betegeknél a rendszeres kontroll vizsgálatok időpontja a vesefunkciótól függ, ez lehet éves, fél éves, de súlyosan beszűkült vesefunkció estén akár 1-2 hónapos intervallum is.

 

Tisztelettel,

Dr. Herczeg Gabriella

belgyógyász, nefrológus szakorvos

IDŐPONTFOGLALÁS KONZULTÁCIÓRA
Fmedical
Nyitvatartás: H-P 7-21-ig TELEFONSZÁM: 06 42 512 222
útvonaltervezés
4.9 (9434)