A veseelégtelenség az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma Magyarországon. A diagnosztizált krónikus veseelégtelenségben szenvedők száma meghaladja az 1,5 milliót, de mivel egy tünetek nélkül, fájdalommentesen kialakuló betegségről van szó (a krónikus formájában természetesen), a fel nem ismert esetek száma ennél lényegesen több lehet.
A veseelégtelenség lehet akut, amely gyorsan, napok vagy hetek alatt alakul ki, valamint krónikus, amely során a veseműködés évek alatt fokozatosan romlik, és visszafordíthatatlan károsodásokhoz vezet.
Az akut formák minden esetben kórházi kezelést, kivizsgálást igényelnek, hiszen ebben az esetben az elváltozás még visszafordítható a vese állományában, így jelentős javulás, teljes gyógyulás is elérhető.
Az akut veseelégtelenség tünetei:
Ilyen esetekben nem javasolt magánrendelést felkeresni, mivel a pontos diagnózis felállításához gyakran szükség van speciális képalkotó vizsgálatokra, vesebiopsziára vagy komplex laborvizsgálatokra, amelyek a magánellátásban általában nem állnak rendelkezésre, vagy a laboreredmények esetleges késedelme veszélyeztetheti a teljes gyógyulást. Különösen igaz ez az immunmediált veseelégtelenségekre, ahol a diagnózis gyors, napok, akár órák alatt való felállítása létfontosságú a szerv megmentése céljából.
Ezért akut panaszok esetén mindenképpen forduljunk sürgősséggel, megfelelő jártassággal rendelkező nefrológiai ellátóhelyhez, ritkább betegségek esetén akár centrum szintű (DEKK Nefrológiai Szakrendelés) ellátásra is szükség lehet.
A krónikus veseelégtelenség évek alatt, fokozatosan alakul ki, és az érintett veseállomány károsodása visszafordíthatatlan. A betegség lassítása céljából rendszeres szakorvosi gondozás és életmódbeli változtatások szükségesek.
A kizárólag a vesét vagy több szervet érintő immunológiai eredetű betegségek, valamint a genetikai úton öröklődő kórképek viszonylag ritkák. A krónikus veseelégtelenségek túlnyomó többségének hátterében valamilyen betegségek állnak.
A krónikus veseelégtelenség okai:
- cukorbetegség (főleg a 2-es típusú)
- magas vérnyomás betegség
- dohányzás és az ehhez társuló érelmeszesedés
- elhízás (akár társbetegségek nélkül is)
- magas húgysav szint
- magas koleszterin szint
- gyógyszerártalom (fájdalomcsillapítók túlzott használata)
- visszatérő húgyúti fertőzések
- visszatérő vesekövesség, kőzúzások
- prosztatamegnagyobbodás okozta vizeletpangás, fertőzések
De a vesefunkció az életkor előrehaladtával csökken, ami természetes folyamat, akárcsak az öregedés. Ezt megállítani nem, de lelassítani tudjuk.
A veseelégtelenség, ha krónikus, a vese állományában kialakult károsodások már nem visszafordíthatóak, ugyanakkor mindent el kell követnünk, hogy a további romlást (ami ennél a krónikus betegségnél elkerülhetetlen) minimalizáljuk, így, bár nem tökéletes vesékkel, de még hosszú évekig élhessünk teljes életet.
A vesebetegség gondozása magában foglalja az oki terápiát, tehát mindenképpen szükséges kideríteni, hogy mi okozta a veseelégtelenséget, akár utólagosan is, és a vesét érő ártó tényezők minimalizálását:
A krónikus uraemia számos egyéb betegség kialakulásához is vezet, emiatt fontos ezek követése, kezelése is. A szív-érrendszeri betegségek (stroke, szívinfarktus) rizikója nő, a kalcium-foszfát anyagcsere felborulhat, csontritkulás alakulhat ki, az érelmeszesedés is felgyorsulhat. Ezek kezelése és követése fontos.
A rendszeres gondozás során egy optimális életmód és gyógyszeres, diétás terápia kialakításával a veseelégtelenség progressziója lelassítható, és az egyéb szerveket is érintő szövődmények megelőzhetőek.
A nefrológiai vizsgálat célja a veseproblémák hátterének felderítése és az optimális kezelés megtervezése. Sok esetben a betegek félreértik a nefrológiai vizsgálat menetét, ezért fontos tisztázni, hogy mi várható a konzultáció során.
A nefrológiai vizsgálat során alaposan áttekintésre kerülnek a beteg kórelőzményei és korábbi orvosi dokumentációi. Ezt követően sor kerül az aktuális panaszok részletes kikérdezésére, majd a fizikális vizsgálatra. Amennyiben szükséges, a vizsgálat eredményei alapján gyógyszeres kezelés, speciális diéta kerül beállításra, vagy további vizsgálatok megkérése történik, hogy a diagnózis még pontosabb legyen.
Tehát sem laborvizsgálat, sem ultrahang vizsgálat nem történik a szakrendelésen.
Ha a rendelés felkeresése előtt friss hasi ultrahang vizsgálat, “nagylabor” (azaz vérkép, máj-és vesefunkció, szérumfehérje és albumin szint, süllyedés, vérzsírok (koleszterin, triglicerid), húgysav, vércukor, HbA1c, kalcium és foszfor szint meghatározás és minden esetben vizelet általános + üledékvizsgálat) áll rendelkezésre, az felgyorsítja a kivizsgálás menetét. Emellett rendszeres hasi ultrahang vizsgálatra és laborvizsgálatokra a későbbiekben is szükség lesz, mivel a krónikus veseelégtelenség megnöveli a veserák kialakulásának rizikóját, továbbá fontos követni a vesék méretének, állományának változását, a vesét ellátó erek keringését (úgynevezett rezisztencia index méréssel).
Krónikus veselégtelen betegeknél a rendszeres kontroll vizsgálatok időpontja a vesefunkciótól függ, ez lehet éves, fél éves, de súlyosan beszűkült vesefunkció estén akár 1-2 hónapos intervallum is.
Tisztelettel,